A sz�zadik majom-hat�s egy felt�telezett jelens�g, miszerint egy tanult viselked�s a majmok egyik csoportj�r�l azonnal �tterjed az �sszes kapcsolatban l�vo egyedre, ha egyszer el�rtek egy kritikus sz�mot. �ltal�nos�tva, ez egy �tlet, vagy k�pess�g azonnali, paranorm�lis terjed�s�t jelenti egy popul�ci� t�bbi tagj�ra, amint e popul�ci� bizonyos r�sze hallott az �j �tletrol vagy eltanulta az �j k�pess�get. E felt�telezett jelens�g m�g�tti t�rt�net Lawrence Blair-rel �s Lyall Watson-nal kezdodik, akik azt �ll�tott�k, hogy a sz�ban forg� jelens�get jap�n tud�sok figyelt�k meg. A m�tosz elh�res�l�s�nek egyik elsodleges t�nyezoje az volt, hogy sz�mos szerzo m�sodlagos, harmadlagos vagy sokadlagos forr�sokat id�zett, amelyek f�lre�rtelmezt�k az eredeti megfigyel�seket.

Az �ll�t�s n�pszerus�t�se

A „ Sz�zadik Majom Effektus” t�rt�nete Lawrence Blair V�zi�k Ritmusai c. k�nyv�nek eloszav�ban tunt fel 1975-ben. Az �ll�t�s Lyall Watson Lifetide c. k�nyv�nek 1979-es megjelen�s�vel terjedt el. Ebben Watson mind�ssze Blair �ll�t�sait ism�tli. A szerzok hasonl� forgat�k�nyvet �rnak le. Azt �ll�tj�k, hogy k�zelebbrol meg nem hat�rozott tud�sok 1952-ben a Jap�n Koshima szigeten mak�k� majmokat vizsg�ltak. Ezek a tud�sok sz�nd�kosan azt figyelt�k, hogy n�h�ny ezek k�z�l a majmok k�z�l megtanult�k megmosni az �desburgony�t, �s ez az �j viselked�s fokozatosan �tterjedt a majmok fiatalabb gener�ci�j�ra – a szok�sos m�don: megfigyel�ssel �s ut�nz�ssal. Watson k�sobb azt �ll�totta, hogy a kutat�k megfigyelt�k, hogy ha egyszer a majmok el�rtek egy kritikus sz�mot – az �gynevezett sz�zadik majom- ez a kor�bban tanult viselked�s azonnal �tterjedt a k�zeli, v�zzel elv�lasztott szigetek majmaira,(!) teh�t, akik sohasem tal�lkoztak, vagy l�tt�k egym�st.

Ezt a mes�t Ken Keyes Jr.,  tov�bb n�pszerus�tette A Sz�zadik Majom c. k�nyv�nek megjelentet�s�vel. Keyes a „Sz�zadik Majom Effektus” t�rt�net�t inspir�l� p�ld�zatk�nt t�lalta az emberi t�rsadalomra �s abban pozit�v v�ltoz�sok megval�s�t�s�ra alkalmazva. Az�ta a t�rt�net, mint t�ny v�lt sz�les k�rben elfogadott�, mit�bb n�h�ny pedag�gus �ltal �rt k�nyvben is megjelenik.

Keyes ezen �rtekez�s�ben e paradigm�b�l vezette le  a bolyg�nkon zajl� nukle�ris h�bor�kat �s azok hat�sait �s azt k�veto pusztul�st.

Az eredeti kutat�s

1985-ben Elaine Myers az In Context foly�iratban �jravizsg�lta az eredetileg megjelentetett kutat�st „A Sz�zadik Majom �jrakeres�se” c�mmel. Recenzi�j�ban azt tal�lta, hogy az eredeti kutat�sr�l sz�l� �s a Japan Monkey Center 2. �s 5., valamint a Primates  foly�irat 6. sz�m�ban l�vo jelent�sek nem elegendoek Watson t�rt�net�nek al�t�maszt�s�hoz. R�viden, sz�m�ra gyan�s a „Sz�zadik Majom” jelens�g l�tez�se: a megjelentetett cikkek le�rj�k, hogyan terjedt el fokozatosan az "�desburgonya-mos�" viselked�s a majomt�rsas�gban, �s v�lt r�sz�v� a fiatal majmok tanult viselked�sk�szlet�nek. �m nem �rt egyet azzal, hogy ez bizony�t�kul szolg�lhatna egy kritikus sz�m l�tez�s�re, amitol kezdve az �tlet hirtelen �tterjedt a t�bbi szigetre. Mindazon�ltal a Watson �s Keyes m�dj�n interpret�lt t�rt�net n�pszeru  a New Age szerzok �s szem�lyes n�veked�s guruk k�z�tt �s a New Age mitol�gia r�szek�nt v�rosi legend�v� v�lt. Rupert Sheldrake szint�n id�zi, �gy, mintha a „Sz�zadik Majom Effektus” bizony�t�k lenne a morfikus mezokre �s azok nem helyhez k�t�tt hat�sokat eloid�zo tulajdons�g�ra a tudatoss�gban �s a tanul�sban. Ennek eredm�nyek�nt, a t�rt�net kedvelt c�lpontj�v� v�lt a Paranorm�lis Jelens�geket Vizsg�l� Tudom�nyos Bizotts�gnak, �s c�mad� essz�k�nt haszn�lt�k A Sz�zadik Majom: �s M�s Paranorm�lis Paradigm�k 1991-ben �ltaluk megjelentetett k�tetben. Michael Shermer k�nyv�ben a Mi�rt Hisznek Az Emberek Term�szetfeletti Dolgokban kifejti, hogyan indult a v�rosi legenda, hogyan n�pszerus�d�tt, �s vesztette hitel�t.

Az effektus hitelveszt�se

Ron Amundson a Skeptics Society �ltal megjelentetett idev�g� irodalmi elemz�se sz�mos  kulcst�nyezot leplezett le, melyek demisztifik�lt�k az �ll�t�lagos hat�st.  Azok a megalapozatlan �ll�t�sok, miszerint az elso popul�ci�ban az �desburgonya- mos�k ar�ny�nak n�veked�se hirtelen �s jelentos volt, elt�lz�sai egy lassabb �s sokkal f�ldh�zragadtabb hat�snak. A eml�tett k�pess�g az �sszes majom �ltali rejt�lyes elsaj�t�t�s�nak misztikus k�pess�ge helyett, t�lnyom�r�szt a fiatalabbak tanultak az �regebb majmokt�l az ut�nz�s szok�sos eszk�z�vel; azok az idosebb majmok, akik nem tudt�k hogyan kell mosni, nem voltak hajlamosak a tanul�sra. Ahogy az idosebbek meghaltak, a fiatalabbak sz�let�s�vel a mos� majmok ar�nya term�szetes m�don megemelkedett.

A megfigyel�sek k�z�tt eltelt ido �vek sor�t hidalta �t. (a megfigyel�sek teh�t �veken �t zajlottak)

Azok az �ll�t�sok, melyek szerint a gyakorlat a majmok elszigetelt csoportjaira hirtelen terjedt �t, figyelmen k�v�l hagyj�k azt a t�nyt, hogy legal�bb egy mos� majom �t�szott egy m�sik csoporthoz, �s mintegy n�gy �vet t�lt�tt vel�k. Szint�n megjegyzendo, hogy az �desburgonya nem volt hozz�f�rheto a majmok sz�m�ra az emberi beavatkoz�s elott: nem t�l meglepo, hogy a majmok elszigetelt popul�ci�i hasonl� idokereten bel�l elkezdt�k a burgonya mos�s�t, ha m�r egyszer hozz�f�rhetov� tett�k sz�mukra.

Kult�r�lis hivatkoz�sok

Erre a jelens�gre hivatkoznak az Y: The Last Man c. k�preg�nyben, �s utalnak r�, hogy a jelens�g kapcsolatban kell, hogy �lljon a t�rt�net k�zponti elem�vel (a bolyg� majdnem minden h�mnemu emlos�nek hirtelen, egyideju hal�la).

Karl Pilkington 2003. augusztus 16.-�n eml�tette egyik majom h�rek r�sz�ben a Ricky Gervais Show-ban.

Az adatokat angol nyelvr�l ford�totta: Zs�kai Antal